Tisztázzuk! – Mi is az a pszichoszomatika? 1.rész

Ki az, akit nem ámítottak azzal a szülei, hogy „ha elég spenótot eszel kisfiam/kislányom, olyan erős leszel, mint Popey”?

Tisztázzuk!

Mi is az a pszichoszomatika?

  1. „felvonás”

Ki az, akit nem ámítottak azzal a szülei, hogy „ha elég spenótot eszel kisfiam/kislányom, olyan erős leszel, mint Popey”? Többségünk számos dokumentációval is bizonyíthatja személyes kapcsolatát a spenóttal, brokkoli pürével és egyéb „nyalánkságokkal”, már egészen azoktól az időktől kezdve, amikor még csak nonverbális jelekkel tudathattuk a külvilággal „rajongásunkat” eme kulináris élvezetek irányába. Nos, a spenótot a mai napig ki nem állhatom, viszont mára már megértem, mire fel volt ez a hatalmas igyekezet a szüleim részéről a felé, hogy örök barátságot kössek a rusnya zöld trutyival.

Az egészségtudatos életmód, általánosságban véve pedig egészségmagatartásunk, normál esetben azt szorgalmazza, hogy fenntartsuk vagy javítsuk egészségügyi állapotunkat, kivédjük a betegségeket, avagy utána járjunk a legváltozatosabb tüneteknek is.

Olyan magatartásformák sorolhatók ide többek között, mint a/az:

  • egészséges táplálkozás, vitaminok szedése (nem ide sorolandó a megfáradt káposztafoszlányokat nyomokban tartalmazó gyros, vagy a McDonalds McWrap menüje),
  • testmozgás (a shopping nem számít),
  • elegendő alvás, kikapcsolódás (a hajnalig tartó party time nem ez a kategória),
  • rendszeres orvosi vizsgálatok (detox nem ér),
  • egészségkárosító magatartások, mint a dohányzás, gyógyszerfogyasztás, drogfogyasztás és alkoholizálás kerülése, avagy utóbbinak mértékletes fogyasztása (ignoráld, ha valaki azzal próbálkozik, hogy egy sör nem sör),
  • és a biztonságos környezet, illetve kiegyensúlyozott lelki állapot fenntartása (a Szulejmán nem megfelelő stressz levezetés).

Tisztázzuk! - Mi is az a pszichoszomatika? 1.részAz imént részletezett életforma elemeit fenntartani ma már csak heroikus küzdelemmel lehet, viszont hosszútávon mindenképpen megéri! Az anyagi nehézségek, az életszínvonal és a mindennapi problémák eredményeként Magyarország EU-s szemszögből igencsak csúfos helyen toporog a nemzetközi egészségügyi statisztikák szemszögéből. A daganatos megbetegedésekben listavezetők vagyunk, öngyilkosságot elkövetők arányát tekintve 5., ischaemiás szívbetegségeket és májbetegségeket nézve pedig a 2. helyet foglaljuk el a nemzetközi ranglétrán. Le a struccpolitikával! Ugyanis annak érdekében, hogy ez ellen tenni tudjunk, ismernünk kell az egészségkárosító életmód formáit, és azok eredményeit, és csak azután tudunk ellene tudatosan védekezni.

Érdemes kicsit mélyebbre menni, és nosztalgiázni a gyermekkori emlékekben, ugyanis a szülők által közvetített minták, értékek is nagyban meghatározzák jelenlegi szokásainkat. Ezeket a szocializációs folyamat során, már gyermekkorban elsajátítjuk, azaz interiorizáljuk. A szocio-ökonómiai státusz egyaránt meghatározó, hiszen az egészséges életmód bizony nem 2 fillér, így nagyon tudatos kalkulációt igényel az állandó fenntartása. További szempont, hogy a nem megfelelő családi háttér eredményeként a stabil értékrend hiánya okozhat függőségeket, és ezen keresztül rombolhatja az általános egészségügyi és mentál-higéniai állapotot. Ugyanis amennyiben olyan alapvető szükségletek nem elégülnek ki, mint a biztonság vagy a valahová tartozás szükséglete (kitekintve itt Maslow híressé vált szükséglet piramisára), úgy könnyen folyamodunk olyan kompenzációs eszközökhöz, amelyek önkárosítóak. Ezek az elkerülő megküzdési stratégiák közé tartoznak, amelyek olyan szokásokat eredményeznek, amik rombolják a fizikai, pszichés és szellemi állapotot.

Az egészségtudatos életmód akarat és energia (illetve bizonyos erőforrások megteremtésének) kérdése, viszont vannak olyan élethelyzetek, esetek, amikor akaratunktól függetlenül úgy romlik egészségügyi állapotunk, hogy annak kimutatható szervi elváltozásból fakadó okai nincsenek. Ekkor mondhatjuk, hogy a tünetek oka pszichés eredetű. Ez az elmélet teremtette meg a pszichoszomatika alapjait. A pszichoszomatikus orvostudomány alapköveit Franz Alexander és Bálint Mihály helyezték el, elméleti hátterét pedig a pszichoanalízisből és a stresszelméletből merítették. A psziché testre történő hatásait vizsgálja ez a tudományterület.

Olyan faktorok okoznak testi tüneteket a pszichés jóllét tekintetében, mint a:

  • Környezet által gerjesztett krónikus stresszhatás,
  • Élethelyzetből adódó aktus stresszzavar,
  • Különböző pszichopatológiai állapotok,
  • Bizonyos mentális betegségek,
  • Illetve egy nagyon fontos tényező, egyes SZEMÉLYISÉG típusok.

Ezeknek részletes bemutatását a következő cikkben folytatom, hogy ne legyen sokkolóan tömör ez a kis olvasmány, pláne így a hétvége közeledtével, amikorra az agysejtjeink tüzelési aktivitása lassan az utolsó löketeket rúgja.

Mindenkinek napsütésben, punnyadásban, és feltöltődésben gazdag hétvégét kívánok!

Szerző:
Hevesi Lia
Szervezet- és Munkapszichológus, Tréner