Dolgok, amiket nem tudtál a business coachingról 1.rész

Ahány ember, annyi szokás – mindannyian más és más előélettel és genetikával rendelkezünk. Mi a business coaching? A szervezetek nátrium-kloridja! Miért?

Mi a só? Nátrium-klorid. Na de mégis mi a só? Ételeink és a gyógyászat egyik legfontosabb alapanyaga, a felszíni vizek összetételének 3-3,5% a, szervezetünk minden egyes sejtjének, és a sejt közötti állománynak alkotóeleme. Annyira alapvetőnek vesszük, pedig nélküle nem tudnánk jókat enni, nem lenne gyümölcsös pezsgőtabletta a gyerekek számára, de mindez hagyján, mert mi sem léteznénk nélküle. Mi a business coaching? A szervezetek nátrium-kloridja! Miért?

Mert a húslevest is alkothatják a legkiválóbb alapanyagok, ha hiányzik belőle a só, hiszen só nélkül az emberi ízlés számára fogyaszthatatlan. Ugyanennek analógiájára, ha hiányoznak a business coaching alapvető elemei egy szervezet életéből, rövid időn belül a szervezet is használhatatlanná válik.

Dolgok, amiket nem tudtál a Business CoachingrólAmikor egy vállalat új munkaerőt keres, azzal nem csak kiváló szaktudást, hanem egy új egyéniséget is ültet a megüresedő székbe. „Ahány ember, annyi szokás”- mindannyian más és más előélettel és genetikával rendelkezünk. Mivel az egypetéjű ikreken kívül nincs két ember, akinek a genetikája megegyezne, így elmondhatjuk, hogy mindannyian másként tekintünk a világra, másképp reagálunk a minket érő ingerekre, különböző temperamentummal rendelkezünk, és más az értékrendünk is. A megfelelő együttműködéshez, a tudás és a teljesítmény maximalizálásához, a harmonikus munkahelyi légkör kialakításához, és a mai divatos szóhasználattal élve, a work-life balance megteremtéséhez a kellő önismereten, egyes kompetenciák fejlesztésén és meghatározott ismereteken keresztül vezet az út. Ezt foglalja biztos keretek közé a business coaching.

Milyen tudást ad át?

  • Self-branding eszközkészletének ismeretét,
  • a személyiség feltérképezését segítő alapvető ismereteket,
  • time-management technikákat,
  • stressz- és Konfliktuskezelési ismereteket,
  • a motiváció építőköveit,
  • tárgyalástechnikai alapokat,
  • vezetői ismereteket,
  • a megfelelő célkitűzést és a döntési helyzeteket segítő technikákat.

Milyen kompetenciákat fejleszt?

  • Asszertív kommunikációt,
  • értő figyelmet,
  • hatásos kérdezéstechnikát,
  • a tudatosság létrehozását,
  • akcióterv készítését,
  • önreflexiót.
A fenti kompetenciák, technikák és elméletek birtokában nem csupán, mint külső szakemberek, hanem mint egy vállalat felelős emberei, is tudjuk segíteni a munkavállalókat abban, hogy elkötelezettek és intrinzik módon motiváltak legyenek a közös szervezeti célok megvalósításában. Ez win-win módon nem csupán a munkaadókat segíti a teljesítmény növelésével, hanem a munkavállalókat is a szubjektív jóllét növelésével, és a mára már népbetegségként hódító burnout szindróma kivédésével.

Szerző: Hevesi Lia Szervezet- és Munkapszichológus, Tréner

Miért fordulunk coachoz? 1.rész

Az ügyfeleink különböző elvárásokkal érkeznek a coachingra.

Miért fordulunk Coach-hoz?

Az ügyfeleink különböző elvárásokkal érkeznek a coachingra

  • Van aki valamilyen, jól körülhatárolt témára vagy problémára keres megoldást, amely néhány ülés segítségével megoldódik. A paletta igencsak széles, a magánéleti problémáktól egészen a munkahelyi krízisen át bármi előfordulhat.
  • Van aki önfejlesztési eszközként gondol a coachingra.
  • Az esetek jelentős hányadában az életükben folyamantosan jelen lévő, elérhető coachot kersnek, akivel minden problémájukat meg tudják osztani.
  • De olyan is előfordul, hogy valaki a vezetői, családtagjai esetleg barátai javaslatára jön el egy beszélgetésre.

A coachnak minden esetben az etikai és a szakmai irányelvek betartásával és magas szintű önismerettel kell kialakítania azt a kapcsolati szerződést, amely világossá teszi az ügyfél számára, hogy mit várhat el tőle, és mit nem, valamint hogy kinek, milyen felelőssége van a coaching sikerében. De azt is tisztázni kell az ügyféllel, hogy milyen igényeit, kéréseit, megnyilvánulásait fogadták el, és melyeket nem.

Ha úgy érzed, hogy szívesen fordulnál professzionális segítőhöz, fordulj hozzánk bizalommal! Több éves tapasztalattal rendelkező coachaink örömmel állnak rendelkezésedre!

Néhány gondolat a figyelemről

Tudjátok, hogy mi a legdrágább termék a piacon? A figyelem! A legerősebb marketingfogások egyike, felgyorsult világunk hiányterméke.

MASLOWTudjátok, mi a legdrágább termék a piacon? A figyelem! A legerősebb marketingfogások egyike, felgyorsult világunk hiányterméke, ami után tudatosan vagy tudat alatt mindenki áhítozik. Ha fellapozod emlékezeted kispolcáról a Maslow piramisról szóló fejezetet, Te magad is konstatálhatod, hogy az alapvető biológiai és biztonsági szükségleteink mellett a valahová tartozás alkotja a 3. alappillért.

Akkor mondhatjuk, hogy igazán tartozunk valahová, ha involválódunk a közeg mindennapjaiba. Legyen szó a szűkebb vagy tágabb családról, a párról, a közös baráti társaságról, a munkahelyi közösségről, vallási és sportközösségekről, művészeti csoportokról, akkor érezzük magunkat fontosnak, ha azt érezzük, hogy van értéke a véleményünknek, megkapjuk a fontos információkat, és hatással vagyunk a tagokra. Ezeknek az alapja az individuális figyelem, vagyis az a fókusz, amit a tagok általában kapnak. Ha ez csökken, akkor csökken a motivációnk, az elkötelezettségünk, és a közérzetünk, hangulatunk is csökken egyenesen arányosan azzal, hogy mennyire képvisel számunkra az adott fél vagy közösség központi értéket. Sokszor előfordul az is, hogy ha nem kapjuk meg a kellő figyelmet, más úton igyekszünk megszerezni, esetleg allűröket alkalmazunk annak érdekében, hogy kivívjuk azt a minőségi időt, amelyet ránk szentelnek. Ilyen kompenzációk lehetnek a hisztéria, a depresszió, a libidó csökkenése, az evésbe vagy egyéb függőségekbe való menekülés, és még egyéb olyan tünetek, amelyek a figyelem hiányáról árulkodhatnak. A következő cikkben bővebben is kifejtem ezeket a tüneteket. Addig is egy kis léleksimogatás a figyelemről! Kellemes hétvégét!

„A következő cikk bővebben is kifejti ezeket a tüneteket, így ajánljuk figyelmetekbe:”

http://www.stylemagazin.hu/hir/A-figyelem-ajandeka/17798/keresd-a-not/lelekhangok/

Egy ex-boltkóros naplója II.

Miért annyira meghatározóak a csoportok? A humanisztikusok jeles képviselője, Maslow alkotta meg a szükségletek piramisát, ami választ ad erre a kérdésre.

Miért olyan hasonlóak a bandákba verődött egyetemista csoportok tagjai? Miért ennyire sikeresek a szleng kifejezések vagy a szakzsargonok? Miért szoknak rá a fiatalok a cigire? Születésünktől fogva emberek vesznek minket körül. Kezdetben a szülők, később a tágabb család; ezt követően a barátok és az iskola; majd az egyetem és az egyetemi közösségek számítanak referenciacsoportnak. A sort folytathatnám még a munkahelyi közösséggel, a saját párral közös baráti társasággal, de akár a vallási csoportokkal, sportok által verbuválódott csoportokkal, különböző szubkultúrákkal (zene, festészet, építészet, vendéglátás stb…), nemzeti kultúrákkal, a lényeg, hogy mindig tartozunk emberek által alkotott csoportokhoz. A csoportok működésének háttere egy nagyon izgalmas terület, melyet a szociálpszichológia előszeretettel tanulmányoz a mai napig. Az előző cikk folytatásaként a meggyőzés, és a külső befolyásolás témájánál maradva, most a normák meghatározó erejének szemszögéből vizsgáljuk a társadalmi csoportokat, és benne az embert.

Miért annyira meghatározóak a csoportok? A humanisztikusok egy jeles képviselője, Maslow alkotta meg a szükségletek piramisát, ami mára széles körben ismertté vált. A valahová tartozás szükséglete ebben a piramisban pontosan középen helyezkedik el, a fiziológiai és a biztonságszükségleteket követően. Ebből következik, hogy a csoportok és közösségek nagy hangsúlyt kapnak életünkben, és meghatározzák azt. A csoportok működését és kialakulását normák kísérik, amiknek irányító funkciójuk van, hiszen e mentén működnek a csoportok, és ehhez tartják magukat a benne lévő tagok.

A normák betartása erősíti továbbá a közösséghez való tartozás tudatát, identitásformáló ereje van, és kiszolgálja ezzel a valahová tartozás szükségletét. A normák megnyilvánulhatnak szokásokban (közös ebéd, közös hobbik, éves rituálék), külső jelekben (dress code, jelvények viselete, márkák preferenciája), közös nyelvrendszerben (szleng, szakzsargon, közös ismeretekre, tapasztalatokra, történetekre való utalás), vagy akár a viselkedésünkben (lehetünk harsányabbak, segítőkészebbek, stréberebbek, tűnhetünk „szőkébbnek”, a többi lehetőséget az olvasó fantáziájára bízom). Ha interiorizáljuk a normákat, azaz értékrendünk részévé válnak, akkor abban az esetben is meghatároznak minket, amikor nincsenek jelen a csoport tagjai. E normák által kialakított közös valóság növeli a biztonság-érzetünket is.

A környezeti ingerek emlékeztethetnek minket a normákra. Például egy bevásárlóközpontban a „Ne lopj” normáját befolyásolja a tükörfelületek jelenléte. Ugyanis a tükörkép növeli az önreflexiót és előhívja az erkölcsi normákat. Kísérletek igazolják, hogy a tükörfelületek mennyiségével arányosan csökken a lopások száma. A meggyőzés szempontjából leginkább a követező társadalmi normák fontosak:

  1. A viszonosság normája

Feleség: „Nem gondolod, hogy gyönyörű ez az olasz csempe?

Férj: „Az ára nemkülönben.”

Feleség: „De jó lenne lecserélni a jelenlegit. Ez olcsóbb, erről mit gondolsz?”

Férj: „Ha ragaszkodsz hozzá…”

Egy mindennapi életből kiragadott példával igyekszem bemutatni, hogyan is fognak ki rajtunk a piaci Coelho-k. Egy teljesíthetetlen kérés, esély a kompromisszumra és egy kisebb volumenű, de az előzőhöz vonatkozó kérés, és voilá, máris behúztak minket a csőbe. Ezt hívjuk „becsapott ajtó módszerének”. A kereskedelemben erre példát többek között a teleshop reklámokban („és ez még nem minden”) találhatunk, de az élet minden területén megtalálhat minket. Ennek oka, hogy nem szívesen mondunk nemet, de ha mégis megtesszük (mert teljesíthetetlen, vagy túl nagy a kérés), akkor egy kisebb kérésre már könnyebben bólintunk rá, ha már a másik lehetőséget adott a „kompromisszumra”. Ha valamelyik barátunk tett egy szívességet számunkra, a későbbiekben sokkal nagyobb hajlandósággal fogunk segíteni neki.

  1. A társas elkötelezettség normája

Peti: „Ha fáj a hátad, minek segítesz az építkezésben?”

Ádám: „Állom a szavam, ha már megígértem!”

Miért tartunk ki, akár rossz döntéseink mellett is? Igényünk van a következetlenség elkerülésére, és arra, hogy igazoljuk döntéseinket (kognitív megerősítés), emiatt kitartunk mellettük. Kedves olvasóm, mennyi törzsvásárlói kártya lapul a pénztárcádban? Biztosan garantálta már a tapasztalat is a márkaminőséget, de ugyanakkor ez egyfajta vásárlói „szerződés”, elköteleződés a márka felé. Ilyenek a pontgyűjtő akciók, vagy a hűségpontok is.

  1. Az engedelmesség normája

Fanni: „Miért iszol ennyi vizet?”

Klári: „Mert az orvos azt mondta.”

A jelvények, a presztízs és a márkajelzések nagy hatással vannak ránk. A hatalomnak való engedelmesség bizony sok kárt okozott már a történelemben. Biztosan ismerős Milgram kísérlete, amelyben a hatalom emberének hatására sokkal nagyobb áramütést adtak a kísérletben résztvevők az ártalmatlan személyeknek. A közben keletkező disszonanciát pedig azzal csökkentették (kognitív disszonancia redukció), hogy különböző indokokat kerestek, akár generáltak az áldozat hibáztatására annak érdekében, hogy csökkentsék a feszültséget, és helyre hozzák az igazságosság érzetüket. Egy sokak által preferált ismert személy remek reklámarca egy terméknek, hiszen hatalma van a felhasználókra, akik így könnyebben veszik meg a terméket, vagy vesznek igénybe egy szolgáltatást.

Annak érdekében, hogy ki tudjuk védeni a társas normáinkra ható, és a felületes feldolgozást kiváltó környezeti ingereket, magas szintű önismeretre, erős önkontrollra, és gyakori önmonitorozásra van szükség.

Egy ex-boltkóros naplója I.

Színes, kackiás logókkal díszített ropogós papírtáskákkal egyensúlyozva lesem a kirakatokat. Hova menjek be? Mi alapján döntsek? Megvan-e még az a kabát?

„Színes, kackiás logókkal díszített ropogós papírtáskákkal egyensúlyozva lesem a kirakatokat. Idegesítő, hogy miért van minden egyes üvegkirakat mögötti kacsalábon forgó palota bejáratánál az a jól ismert százalékjel. Hova menjek be? Mi alapján döntsek? Hol vannak többen? Megvan-e még az a kabát?” – idézem pár évvel ezelőtti önmagam. Értékes órák peregnek le az ingerek tengerében való lavírozás miatt. Annyi termék és szolgáltatás toporog a küszöb előtt, hogy nem csoda, ha már abban elfáradunk, hogy felmérjük a kínálatot. Hogy működik az idegrendszerünk? Ha ma ennek működéséről egy animációs mese készülne, a színhelye New York, vagy Tokio lenne. Az ingerület-átvitelt az emberek személyesítenék meg, mint szélsebesen röpködő ingerület-átviteli anyagok, és a sugárutak, metróhálózatok és az infrastruktúra egyéb elemei képviselnék az egymásba fonódó idegpályák végtelen fonákját. Csakúgy, mint ahogy egy város népességét mozgatja a mindennapi élet, egy új környezeti inger észlelése esetén az idegrendszerünkben „masírozó kis emberek” is rohanó tempóban „róják az utakat”. Vajon mennyire könnyű eltévedni New Yorkban vagy Tokioban? Még a kérdésbe is beleszédülök. Mennyi dugó keletkezik 1 percen belül a világvárosokban egy-egy akadály miatt? A világvárosok sosem alszanak, ahogy az idegrendszerünk sem!

A fenti analógiával szeretnék rávilágítani arra, hogy mennyire fontos idegrendszerünk információ-feldolgozó képessége. Egy új inger megjelenése esetén az idegrendszer aktivációs szintje (azaz arousal szintje) megnövekszik. Ha tartósan magas az aktivációs állapot, nehezen hozunk alapos döntéseket, és könnyebben egyezünk ki felületes megoldásokkal! Képzeljük magunkat egy piacra, vagy plázába, vagy egy szupermarketbe, egyszóval olyan helyszínekre, ahol minden „szem-szájnak” ingere. Tágítva a kereteket, az élet önmagában végtelen ingerrel bombáz minket.

A folytonos leterheltség miatt könnyebben hozunk kevésbé átgondolt döntéseket, és inkább hagyatkozunk a kiugró és könnyen hozzáférhető információkra, amik így segítik a döntéshozatalt, és kevésbé terhelik meg az agyunkat. Ez a jelenség más néven a döntési heurisztika, amely könnyítve a gondolkodást felszínes döntési folyamatot eredményez. Most kanyarodnék vissza a gyakorlathoz, és szeretnék ízelítőt adni abból, hogy a mindennapokban a heurisztikák hogyan szolgálják a meggyőzési stratégiákat.

„Az orvos már csak tudja”: a szakértői heurisztika lép működésbe, amikor egy általunk referenciaszemélynek tartott illető nyilatkozik bármilyen témát illetően. Jobban adunk a szavára és meggyőzőbben tartjuk pusztán azért, mert egy sztereotipikus társadalmi csoport tagjaként úgy látjuk, hogy általánosságban véve kompetensebb az élet egyéb területein is. „Ez annyira hosszú, hogy rossz nem lehet”: végtelenségig elnyújtott beszédek, kisregény hosszúságú tanulmányok mind-mind azt sugallják, hogy hiteles, részletes információkat tartalmaz.Ezt hívjuk üzenethosszúsági heurisztikának, pedig ugye „sok beszédnek sok az alja”… „Hol vannak a jó borok? – Hát a felső polcon, azok a legdrágábbak”: idézem a tegnap hallott párbeszédet. Üdvözöllek az „ami drága az jó is” csapdájában! Biztosan kapásból tudná sorolni azokat a presztizs termékeket, amiknek időnként kevésbé a minősége, mint inkább az ára mondható felső kategóriásnak.

Milyen folyamatok eredményezik a felszínes megítélést? Amikor bemutatnak nekünk valakit, alaposan végigvizslatjuk, és másodpercek alatt, akaratunk ellenére is létrehozunk egy képet róla. Ebben segítségünkre vannak addigi tapasztalataink, és a világ működéséről, az emberi viselkedésről alkotott saját forgatókönyveink. Ha például volt egy kissé kelekótya és szétszórt ismerősünk, aki mindig mindenhonnan késett, és általában szélfútta hajjal, gyűrött inggel és elviteles kávéval a kezében futott be a meetingekre, akkor egy következő személyről, aki késve, kissé megviselt állapotban érkezik a megbeszélt találkozóra, automatikusan azt gondolhatjuk, hogy szintén kissé elvarázsolt és szétszórt. Ha olvasónk magas, 180 cm feletti alkattal rendelkezik, megkérem, hogy gondolja végig, hányszor kérdezték meg tőle, hogy kosarazik-e. Szemüveget viselő, kockás ingek szerelmesei vigyázzanak, mert hölgy ismerősei előszeretettel kéretik meg informatikával kapcsolatos szívességekre. Ha szőke hajad van, kedves olvasó, hányszor estél a szőke nős viccek áldozatául? Így tovább… Ezt az automatikus mechanizmust hívják reprezentativitás heurisztikának.  

A híradó megállíthatatlan forrása a szörnyűbbnél szörnyűbb híreknek, és sok anyuka szenved attól a tudattól, hogy a világ az ellenségünk, hiszen a média megunhatatlanul az erre utaló híreket szajkózza. Kutatások igazolják a média káros hatását. Az eredmények alapján az emberek sokkal nagyobb számban saccolták meg bűntények elkövetését, mint amennyit a valóság produkál. Ha szerelmesek vagyunk, sokkal több szerelmes párra leszünk figyelmesek. Ha elkeseredettek vagyunk, akkor túl sok boldog, ha fogyni szeretnénk, akkor bosszantóan sok vékony embert látunk az utcákon.

Ezt az elérhetőségi heurisztikánakköszönhetjük, ami azt jelenti, hogy ami aktuálisan érdekel, foglalkoztat bennünket, vagy ami többször előfordul a környezetünkben, azt sokkal gyakoribbnak is ítéljük.

Végül, egy ékes példa arra, mennyire befolyásol minket a környezetünkben elhangzott vélemény, vagy egy emlékfoszlány. A piaci árusok nem véletlenül mondanak éktelenül pimasz összegeket kiindulási pontként, ugyanis a kezdő összeg befolyásolja a vásárlót, és sokkal nagyobb összegért hajlandóak megvenni az árut, még akkor is, ha jócskán lealkudták az árát. Ha egy kvíz műsorban valaki megsaccolja egy ország éves bevételét, hajlamosabbak vagyunk ahhoz az összeghez igazítani a saját válaszunkat. A csoportdöntések is ezt a tendenciát követik, hiszen egy kezdő véleményhez kezdenek konvergálni a további vélemények. Ezt a jelenséget csoportpolarizációnak hívjuk, magát a heurisztikát pedig lehorgonyzásnak.

Ha figyelmeztetjük magunkat megfelelő időben, hogy heurisztikákat alkalmazunk, reálisabban gondolkodhatunk, és jobban átgondolt döntéseket hozhatunk. A téma szerencsére vagy kevésbé szerencsére kimeríthetetlen, így a mindennapokban a marketing szakma előszeretettel csemegézik a felszínes gondolkodáson alapuló heurisztikákból, és a normák viselkedésre gyakorolt szerepéről, aminek témáját a következő cikkben veszem majd elő. Ez a tudás egy kétélű fegyver, hiszen egyrészt védelmet jelent a különböző marketingfogásokkal szemben, másrészt etikus alkalmazása az önérvényesítés eszköze lehet.

A cikk folytatását itt olvashatod!

Tudjátok, hogy mi az a Zeigarnik-hatás?

Ki az, akinek nem hevenyésznek derűs színekben pompázó papírfecnik az íróasztalán, a táskájában, a fiókjában (közvetlenül a dugi nasik mellett), vagy akár a hűtőajtaján?

Ki az, akinek nem hevenyésznek derűs színekben pompázó papírfecnik az íróasztalán, a táskájában, a fiókjában (közvetlenül a dugi nasik mellett), vagy akár a hűtőajtaján? Továbbá ki az, aki nem próbál egyszerre több feladatot is menedzselni? Kedves olvasóm, ismerős a kép, ahogy business look alapján felöltözve, 2 – (rosszabb esetben) 3 telefonnal körülvéve, a munkahelyi és a magánéleti „to do listek” kíséretében, korgó gyomorral ülsz a kávé maradványokat tartalmazó bögrékkel díszített káosz kellős közepén? 11-kor meeting, de előtte néhány sürgős teendő még várat magára, közben az egyik telefonod morog, a másik búg a vonalas pedig éles hangon csivitel, Neked pedig lassan olyan az ábrázatod, mint egy jól sikerült spinning után.

Tudjátok, hogy mi az a Zeigarnik-hatás?A szemmel látható idegbajt már csak egy dolog tetézheti, egy újabb Sürgős! email, vagy ha valaki odasúgja, hogy „Nyugi!” Stressz-menedzsment ide vagy oda, ilyen esetekben nehéz hirtelen átkeretezni a problémát, vagy lemenni alfába. Egy dolgot viszont tehetsz, felkészülsz előre, priorizálsz, szabályokat szabsz magadnak, hogy mit hova teszel a fontossági sorrendben, és hagysz pár percet arra is, hogy levegőt vegyél. A multitasking, avagy egyszerre több dologra történő odafigyelés az általános hittel szemben nem fejleszt, sőt egyenesen csökkenti az általános teljesítőképességet! Ennek mi is az oka? Az agyunk! Amíg egy feladat nincsen befejezve, addig az arousalt, azaz akciós potenciált vált ki az idegrendszerben. Ha egyszerre több feladatot is csinálsz, akkor az az agy különböző területein vált ki ingerületet, ergo „mindkét végén égeted a gyertyát”, és egyikre sem fogsz tudni maximálisan koncentrálni. A jelenség hatással van az emlékezetünkre is,

A Zeigarnik-hatás azt a jelenséget írja le, hogy az emberek befejezetlen dolgokra könnyebben visszaemlékeznek, mint a befejezettekre. A jelenséget először Bluma Zeigarnik litván pszichológus írta le, annak nyomán, hogy tanára, a gestaltpszichológiával  foglalkozó Kurt Lewin észrevette, hogy egy pincér jobban visszaemlékezett azokra a számlákra, amiket még nem fizettek ki.
  • Mellékelek egy videót, amely bemutatja, hogyan is működik ez valójában

Ha szeretnéd jobban beosztani az idődet, és fejlesztenéd az énhatékonyságodat, javasolnám az időgazdálkodás tréningünket, amelyen sok hasznos gyakorlattal és információval gazdagodhatsz.

Tisztázzuk! – Mi is az a pszichoszomatika? 1.rész

Ki az, akit nem ámítottak azzal a szülei, hogy „ha elég spenótot eszel kisfiam/kislányom, olyan erős leszel, mint Popey”?

Tisztázzuk!

Mi is az a pszichoszomatika?

  1. „felvonás”

Ki az, akit nem ámítottak azzal a szülei, hogy „ha elég spenótot eszel kisfiam/kislányom, olyan erős leszel, mint Popey”? Többségünk számos dokumentációval is bizonyíthatja személyes kapcsolatát a spenóttal, brokkoli pürével és egyéb „nyalánkságokkal”, már egészen azoktól az időktől kezdve, amikor még csak nonverbális jelekkel tudathattuk a külvilággal „rajongásunkat” eme kulináris élvezetek irányába. Nos, a spenótot a mai napig ki nem állhatom, viszont mára már megértem, mire fel volt ez a hatalmas igyekezet a szüleim részéről a felé, hogy örök barátságot kössek a rusnya zöld trutyival.

Az egészségtudatos életmód, általánosságban véve pedig egészségmagatartásunk, normál esetben azt szorgalmazza, hogy fenntartsuk vagy javítsuk egészségügyi állapotunkat, kivédjük a betegségeket, avagy utána járjunk a legváltozatosabb tüneteknek is.

Olyan magatartásformák sorolhatók ide többek között, mint a/az:

  • egészséges táplálkozás, vitaminok szedése (nem ide sorolandó a megfáradt káposztafoszlányokat nyomokban tartalmazó gyros, vagy a McDonalds McWrap menüje),
  • testmozgás (a shopping nem számít),
  • elegendő alvás, kikapcsolódás (a hajnalig tartó party time nem ez a kategória),
  • rendszeres orvosi vizsgálatok (detox nem ér),
  • egészségkárosító magatartások, mint a dohányzás, gyógyszerfogyasztás, drogfogyasztás és alkoholizálás kerülése, avagy utóbbinak mértékletes fogyasztása (ignoráld, ha valaki azzal próbálkozik, hogy egy sör nem sör),
  • és a biztonságos környezet, illetve kiegyensúlyozott lelki állapot fenntartása (a Szulejmán nem megfelelő stressz levezetés).

Tisztázzuk! - Mi is az a pszichoszomatika? 1.részAz imént részletezett életforma elemeit fenntartani ma már csak heroikus küzdelemmel lehet, viszont hosszútávon mindenképpen megéri! Az anyagi nehézségek, az életszínvonal és a mindennapi problémák eredményeként Magyarország EU-s szemszögből igencsak csúfos helyen toporog a nemzetközi egészségügyi statisztikák szemszögéből. A daganatos megbetegedésekben listavezetők vagyunk, öngyilkosságot elkövetők arányát tekintve 5., ischaemiás szívbetegségeket és májbetegségeket nézve pedig a 2. helyet foglaljuk el a nemzetközi ranglétrán. Le a struccpolitikával! Ugyanis annak érdekében, hogy ez ellen tenni tudjunk, ismernünk kell az egészségkárosító életmód formáit, és azok eredményeit, és csak azután tudunk ellene tudatosan védekezni.

Érdemes kicsit mélyebbre menni, és nosztalgiázni a gyermekkori emlékekben, ugyanis a szülők által közvetített minták, értékek is nagyban meghatározzák jelenlegi szokásainkat. Ezeket a szocializációs folyamat során, már gyermekkorban elsajátítjuk, azaz interiorizáljuk. A szocio-ökonómiai státusz egyaránt meghatározó, hiszen az egészséges életmód bizony nem 2 fillér, így nagyon tudatos kalkulációt igényel az állandó fenntartása. További szempont, hogy a nem megfelelő családi háttér eredményeként a stabil értékrend hiánya okozhat függőségeket, és ezen keresztül rombolhatja az általános egészségügyi és mentál-higéniai állapotot. Ugyanis amennyiben olyan alapvető szükségletek nem elégülnek ki, mint a biztonság vagy a valahová tartozás szükséglete (kitekintve itt Maslow híressé vált szükséglet piramisára), úgy könnyen folyamodunk olyan kompenzációs eszközökhöz, amelyek önkárosítóak. Ezek az elkerülő megküzdési stratégiák közé tartoznak, amelyek olyan szokásokat eredményeznek, amik rombolják a fizikai, pszichés és szellemi állapotot.

Az egészségtudatos életmód akarat és energia (illetve bizonyos erőforrások megteremtésének) kérdése, viszont vannak olyan élethelyzetek, esetek, amikor akaratunktól függetlenül úgy romlik egészségügyi állapotunk, hogy annak kimutatható szervi elváltozásból fakadó okai nincsenek. Ekkor mondhatjuk, hogy a tünetek oka pszichés eredetű. Ez az elmélet teremtette meg a pszichoszomatika alapjait. A pszichoszomatikus orvostudomány alapköveit Franz Alexander és Bálint Mihály helyezték el, elméleti hátterét pedig a pszichoanalízisből és a stresszelméletből merítették. A psziché testre történő hatásait vizsgálja ez a tudományterület.

Olyan faktorok okoznak testi tüneteket a pszichés jóllét tekintetében, mint a:

  • Környezet által gerjesztett krónikus stresszhatás,
  • Élethelyzetből adódó aktus stresszzavar,
  • Különböző pszichopatológiai állapotok,
  • Bizonyos mentális betegségek,
  • Illetve egy nagyon fontos tényező, egyes SZEMÉLYISÉG típusok.

Ezeknek részletes bemutatását a következő cikkben folytatom, hogy ne legyen sokkolóan tömör ez a kis olvasmány, pláne így a hétvége közeledtével, amikorra az agysejtjeink tüzelési aktivitása lassan az utolsó löketeket rúgja.

Mindenkinek napsütésben, punnyadásban, és feltöltődésben gazdag hétvégét kívánok!

Szerző:
Hevesi Lia
Szervezet- és Munkapszichológus, Tréner