Kategória: Uncategorized

Agilis projektmenedzsment

Rengeteg statisztika bizonyítja, hogy az agilis módszertan képes megnövelni egyes vállalatok teljesítményét akár 40-50%-al. De vajon ez hogyan lehetséges?
Az agilitás fő húzóereje az innováció, melyet ez a módszertan hihetetlen mértékben serkent azáltal, hogy nem ad olyan szűk, behatárolt kereteket a feladatok megoldásához, mint más projektmanagment módszerek. Az egyik leggyakrabban használt megoldás a scrum módszertana, így cikkünkben erről ejtünk szót, ezáltal bemutatva, hogy miben rejlik az agilitás varázsa.

Az agilis szemlélet célja, hogy kiemelje a munkavállalókat a mindennapi rutinból, s egy önszervező, multidiszciplináris csapatba helyezze át, ezáltal serkentve a munkakedvet, a kreativitást, és a teljesítményt. Az agilitás a kiégést is csökkenti, sőt preventív jelleggel hat rá, hiszen az alkalmazottak kilépnek a monoton munkavégzésből, új feladatokat, kihívásokat kapnak. Az egész világon megjelenő tendencia, s Magyarországot különösen érinti, az hogy egyre többen hagyják ott 3 évente, vagy akár még gyakrabban a munkahelyüket. Ebben sajnos kiemelkedő szerepe van a burnout jelenségének. Egyes agilis módszertant alkalmazó cégek a prevenciót olyan szintre emelték, hogy 3 évente státusz cserét alkalmaznak a munkavállalóiknál, ezáltal egy teljesen új környezetet teremtve nekik, ezzel is támogatva az izgalmas, és örömteli munkavégzést. Természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy kinek van erre szüksége, és ki az, aki évtizedeken keresztül élvezi ugyanazt a munkát, ahhoz, hogy ez a módszertan sikeresen működjön. Na de hogyan is néz ez ki a gyakorlatban?

A scrum az egyik legfontosabb eleme a fókusz. Amint valaki bekerül egy csapatba, ahol egy adott projekten dolgoznak, onnantól az illető főállásban azon a feladaton fog dolgozni, ezzel megakadályozva a túlzott multitasking okozta leterheltséget. Ehhez természetesen nagyon fontos a feladatok priorizálása, amely a megoldás gazdájának, vagyis a „product owner” feladata. Ő nem csak összegyűjti az elvégzendő, ígéretesnek tűnő feladatokat, hanem folyamatosan rangsorolja is azokat. A módszertan érdekessége, hogy a product owner a feladatok kiválasztásán kívül nem vesz részt az irányításban, tehát nem mondja meg a csapatnak, ki mit csináljon, s az egyes feladatokat milyen határidőre végezzék el. A feladatkiosztás tehát a hagyományos csapatvezetéshez képest megfordul: az önszervező csapat részekre bontja a feladatokat, s maga dönti el, hogy az egyes részeket mennyi idő alatt hajtja végre, s azt is hogy ki melyik részt vállalja el. Miután a csapat meghatározta világosan és mindenki számára érthető definícióval, hogy az adott feladat mikor nevezhető „késznek”, elkezdik a végrehajtást. Ez a fázis rövid, általában 2 hetes, de egy hónapnál nem hosszabb ciklusokban zajlik, melyet „sprintnek” nevezünk.

A folyamat sikerességében fontos szerepe van a scrum masternek is, aki végig segít a csoportnak, hogy mindenki a legjobb formáját tudja hozni: kizárja a zavaró tényezőket, támogatja a csapatot, segít a konfliktusok megoldásában, facilitál stb.

Ahhoz, hogy az ennyire pörgős sprinteket jól szervezetten véghez tudják vinni a csoporttagok, fontos hogy tudják, ki hogyan áll a munka egyes részeivel. Ennek érdekében minden nap úgynevezett „daily stand up”-ot tartanak, ahol mindenki elmondja röviden, hogy jelenleg a folyamat mely részénél tart, s van-e elhárítandó akadály.

A sprint végén, amikor elkészülnek a prototípusok, a csapat retrospektív vizsgálatot tart az elmúlt hetek tapasztalataira nézve. Itt figyelembe veszik azt, hogy mi működött jól, mi az, amin változtatni kellene, van-e olyan, ami megválaszolatlan kérdést hagyott maga után, és azt is, hogy milyen új ötletek születtek az elmúlt ciklus alatt.

Természetesen ezek a lépések a módszertant igen leegyszerűsítve mutatják be, mégis betekintést enged abba, hogy néhány igen egyszerű lépés betartása hogyan segítheti az agilis vezetőket, hogy képessé tegyék a csoportokat a folyamatos alkalmazkodásra, a nagyobb teljesítményre és elköteleződésre. Látható, hogy ez a módszer ötvözi a lapos szervezetek és az egyéni vállalkozók magas hatásfokát adó tényezőket, hiszen a csapatmunkában figyelembe veszik azt is, hogy ki mit szeretne csinálni, s azt is hogy ki miben jó.
Az agilis módszertan előnye még, hogy bevezetése más rendszerekhez képest igen gyorsan működhet. Az agilitás projekttől függően akár 2 hét alatt is bevezethető, ahol is a tanácsadóként relatív rövid ideig fogjuk a megbízó kezét, majd hamar útjára engedjük. Persze akad olyan nagyobb projekt is, ahol 1 év lehet a módszertan bevezetése, de ez más rendszerekkel összevetve még mindig gyorsnak mondható.

Nyári könyvajánló


“Az olvasással tudást halmozunk fel az agyunkban, de sajátunkká az csak a gondolkodás révén válik.”
John Locke

  • A hat gondolkodó kalap – Edward de Bono

“Edward de Bono minden írásában arra bátorítja az olvasót, hogy lépjen ki abból a gondolati sémából, amely alapvetően meghatározza
világképét és sokszor előítéletes magatartást eredményez, A Hat gondolkodó kalap frappáns, könnyen megtanulható és izgalmas eszközt ad mindazok kezébe, akik egyedül vagy kisebb-nagyobb csoportokban különböző problémák megoldásán gondolkodva új, innovatív ötletekre, javaslatokra vágynak, A különböző színű kalapok eltérő gondolkodásbeli paradigmákat jelentenek, a másik felével történő gondolkodás lehetősége pedig javítja a résztvevők empatikus képességeit és lehetőséget biztosít az eltérő vélemények elfogadására. Mindezeken felül a módszer az emberek közötti együttműködést is segíti azzal, hogy a vitákban az emóciók helyett a közös, egymást elfogadó gondolkodásra épít. Mindezek alapján kiknek ajánlom ezt a könyvet? Mindenkinek, aki a mindennapjait kreatív, lendületes és főleg konstruktív légkörben szeretné tölteni.”

  • Motiváció 3.0 – Ösztönzés másképp – Daniel H. Pink

“Daniel H. Pink, A megújult elme szerzője ezúttal darabokra zúzza a motivációról alkotott elképzeléseinket. Megmutatja, mi az, ami valójában motiválja az embert, és hogyan hasznosíthatók az ösztönző erők a munkában és a magánéletben. A szerző négy évtizedes kutató munkája eredményeként fejti ki, hogy a jutalmazás és büntetés rendszere miért működött jól a XX. században, és miért alkalmatlan a motiválására a XXI. században. Élvezetes stílusban, meghökkentő, de valós példákon keresztül mutatja be, hogy az önállóság, a szakmai igényesség és a céltudatosság hogyan válik napjainkban egyre inkább belső húzóerővé, s éppen ezért a régi ösztönzési elvek és módszerek helyett miért alkalmazzuk inkább a Motiváció 3.0 eszköztárát és módszereit.”

  • Asszertivitás – Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket? – Sue Hadfield – Gill Hasson

“Unod már az olyan önfejlesztő könyveket, amelyek tele vannak érthetetlen szakkifejezésekkel, és a gyakorlatban tulajdonképpen használhatatlanok? A Scolar Kiadó új könyvsorozatának első kötetében csak egyetlen idegen szót kell megismerned: Asszertivitás. Ez az érdekeid érvényesítését jelenti oly módon, hogy mások igényeit is figyelembe veszed. A több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező szerzőpáros nagy sikerű könyvében közérthetően fejti ki a témát, és konkrét élethelyzeteket mutat be, melyek segítségével Te is megtanulhatsz asszertív lenni önmagad, valamint családod, barátaid, szűkebb és tágabb környezeted érdekében”

  • Időparadoxon – Hasznosítsuk újra a tegnapot, élvezzük a mát, és legyünk úrrá a holnapon! – John Boyd, Philip Zimbardo

“Érdemes mielőbb végiggondolnunk, mennyire vagyunk az élvezeteket hajszoló, kockázatvállaló jelenhedonisták; az élet sorszerűségét elfogadó jelenfatalisták; a régi szép időket boldogan időző múltpozitívak; a kudarcokról és elszalasztott lehetőségekről panaszkodó múltnegatívak; célokért megvalósításáért küzdő jövőorientáltak vagy a spirituális életet hirdetők transzcendentalisták. Ha tisztázzuk az időhöz való viszonyunkat, könnyebben kezelhetjük mindennapi problémáinkat, konfliktusainkat és sikeresen elkerülhetjük a hibás döntéseket. “

  • Kezdj a miérttel – Az inspiráló vezetés titka – Simon Sinek

“Miért fontos inspirálnunk a vevőinket ahelyett, hogy manipulálnánk őket? 
Miért tudnak egyes vezetők mindenki másnál jobban hatni a csapatuk tagjaira? 
Miért nyereségesebbek és befolyásosabbak bizonyos vállalatok a versenytársaiknál? 

Bármelyik szervezet meg tudja mondani, mit csinál; a legtöbb azt is el tudja magyarázni, hogyan csinálja; de azt csak nagyon kevesen tudják világosan megfogalmazni, miért csinálják. A miért soha nem a pénz vagy a profit – az mindig csak eredmény. Simon Sinek vezetési és marketing-tanácsadó a világformáló vezetők gondolkodását, cselekedeteit és kommunikációt tanulmányozva felismerte, hogy azért tudták inspirálni a környezetüket és értek el nagy dolgokat, mert ösztönösen a miérttel kezdtek. “

  • Mindfulness-kalauz – Tudatos jelenlét az agyonhajszolt elmének – Ruby Wax

“Száz éve még senki sem halt bele a stresszbe ezt a fogalmat mi találtuk ki, és hagytuk, hogy mára a stressz irányítsa az életünket. Az evolúció lehetővé teszi, hogy tizenöt centis tűsarkon egyensúlyozzunk, de érzelmileg még mindig a vízi életformák szintjén tengődünk. Ruby Wax szerint ezekre a modern problémákra a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét a megoldás, ami nem azt jelenti, hogy egyenes derékkal, törökülésben ülünk egy dombon, és mantrát dúdolunk. A tudatos jelenlét olyasmi, ami mindenkinek hasznára válhat: megtanuljuk észlelni a gondolatainkat és érzéseinket, hogy valóban megélhessük az életet.”

  • Az empátia ereje – Roman Krznaric

“Létezel, tehát vagyok.

Az empátia azon túl, hogy meghatározó szerepet játszik abban, kik is vagyunk valójában, nélkülözhetetlen tulajdonság a 21. században. Ha képesek vagyunk a másik helyébe képzelni magunkat, javul az életminőségünk, harmonikusabbak lesznek a kapcsolataink, és új megvilágításba kerülnek az élet legfontosabb kérdései. Roman Krznaric népszerű filozófus áttekintette a pszichológia, az agykutatás, a társadalomtörténet és más szakterületek empátiával kapcsolatos kutatásait, valamint beleásta magát az empátia számos úttörőjének munkásságába. Terepmunkája során az élet legkülönbözőbb területein tevékenykedő embereket ‒ köztük befektetési bankárt, rendőrtisztet, hajléktalant ‒ kérdezett meg az empátiával, illetve annak hiányával kapcsolatos tapasztalataikról.”

  • A pozitív érzelmek hatalma – A boldogság evolúciója – Barbara Fredrickson

“Két év alatt húsz évet öregedett. Kivirult a szerelemtől. Ki ne ismerné ezeket a kifejezéseket? Már-már közhelyek, de mint a közhelyeknek általában, van igazságalapjuk. A rossz gondolatok, a stressz, a szeretetlenség a testet is megbetegíti, elgyengíti, míg a jó dolgok, a szeretet, a hála, a siker megfiatalít, megerősít és megszépít.

A fejlett nyugati kultúrákra jellemző a negativitás mint mérce. Nem a jóra törekszünk, hanem a rosszat akarjuk megszüntetni. Néhány évtizede megszületett a pozitív pszichológiai irányzat, amely azt tűzte ki célul, hogy a pozitív érzések, gondolatok, állapotok és célok mibenlétét és hatásait vizsgálja.”

  • A csend ereje – A zárkózott ember útja a sikerhez – Sylvia Löhken

“Türelmesen meghallgat másokat, előbb gondolkodik, csak utána beszél. Egy találkozókkal teli nap után szívesen van egyedül. Jobban szereti, ha kevés, de igazán jó barát veszi körül. Ezek a visszahúzódó vagy introvertált emberek legfőbb jellemzői.

Ebből a könyvből most megtudatja, hogyan érvényesítheti visszahúzódó emberként erősségeit a szakmai- és magánéletben, például jó koncentrációs képességét, analitikus gondolkodását vagy függetlenségét. A jól bevált stratégiák segítik, hogy a kapcsolataiban, tárgyalások vagy viták alkalmával jól szerepeljen és legyőzze az akadályokat. Megtudhatja, hogy befelé forduló ember létére hogyan válhat sikeres vezetővé a saját személyes stílusával, és hogyan dolgozzon hatékonyan együtt extrovertált munkatársaival.”

  • Amikor Nietzsche sírt – A szenvedély regénye – Irvin D. Yalom

„Biztonságosan élni veszélyes.

Bécsben, a 19. század végi szellemi erjedés közegében nagy drámája dúl szerelemnek, sorsnak és akaratnak. Josef Breuer, a pszichoanalízis alapító atyáinak egyike pályája csúcsán. Friedrich Nietzsche, az európai filozófia meghatározó szellemeinek egyike az öngyilkosság szélén. Amikor az igen tehetséges Breuer doktor elvállalja Nietzsche gyötrő fejfájásainak és egyéb testi kínjainak gyógyítását kísérleti stádiumban lévő módszerével, a „beszélgetős terápiával”, még csak nem is sejti, hogy a különös kúra neki is enyhülést fog hozni, hiszen ahhoz, hogy segítsen páciensén, előbb neki kell megküzdenie a maga démonaival.

Az Amikor Nietzsche sírt tényt kever írói fantáziával, kedélyes hangulatot feszültséggel. Irvin D. Yalom (A Schopenhauer-terápia) felejthetetlen történetet mesél olvasóinak a szenvedély természetéről és a barátság megváltó erejéről.”

  • Az 5 szeretetnyelv: Egymásra hangolva – Az életre szóló szeretet titka – Gary Chapman

“Hogyan őrizhető meg a szeretet a párkapcsolatban, amikor a szerelmi lángolás alábbhagy? A válasz az öt szeretetnyelv megismerésében rejlik: elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés. Gary Chapman világhírű könyvének megújult kiadása segít a pároknak abban, hogy ráhangolódjanak egymás szeretetnyelvére.”

  •  Pozitív fegyelmezés – Jane Nelsen

“Jane Nelsen pozitív fegyelmezésről szóló könyve szokatlan hangot üt meg a magyar gyereknevelési irodalomhoz szokott olvasó számára. A szerző leleplezi, hogy a hagyományos büntetőeszközök a gyerek megalázására épülnek, amire ép lelkű gyerek csak ellenállással vagy önfeladással reagálhat. A könyv célja, hogy segítsen a bevett fegyelmezési eszköztárunkat olyan eszközökkel leváltani, amelyek határozott korlátokat állítanak, de egyben jellemformálóan hatnak, a felelősség és az életismeret irányába terelik a gyereket, miközben mentesek a megalázástól és az öncélú, rejtett bosszúvágytól hajtott büntetéstől. Nem kell ezt szégyellni: Nelsen fegyelmezni akar, de pozitív, azaz a személyiségfejlődést és a kapcsolatokat előrevivő formában. A Pozitív fegyelmezés hasznos tippeket, eszközöket adhat azoknak, akik az egyensúlyt keresik szabadon engedés és korlátozás között.”

  • Narziss ​és Goldmund – Hermann Hesse

“Goldmund egész életén át a művészi ideált keresi. Ehhez azonban önmagára kell találnia; érzéki tapasztalatokon alapuló önismeret, a természet adományozta tehetség kibontakoztatása és kamatoztatása lehet csak legfőbb célja. Az önkeresés és önismeret útján sokáig segíti az ellentétes jellemű Narziss, az aszkéta paptanár, a szellem embere. A főhős fejlődése, útja önmagához és a művészi beteljesüléshez egy ellentétes, taszító-vonzó póluspár dinamikus erőterében zajlik.”

A munkahelyi kiégés jelei




          A legtöbb munkavállalóval előfordul, hogy néha napján fáradt, nincs kedve dolgozni, akár unja, amit csinál, na de mi van abban az esetben, ha minden napunk erről szól?

A burnout, vagyis kiégés vezető tünete a kimerülés mind mentális, fizikai és érzelmi szinten is, mely hosszan tartó stressz és/vagy érzelmi megterhelés hatására jön létre, s gyakran apátiában, unalomban s teljesítménycsökkenésben mutatkozik meg.  

          A kiégés során a személy jól elkülöníthető fázisokon megy keresztül, ami meglepő módon egy túl lelkes, már-már munkamániás szakasszal is indulhat. A problémát akkor lehet felismerni, amikor ez a kezdeti lelkesedés alábbhagy. Ennek gyakori okai lehetnek a visszajelzések hiánya, a nem megfelelő munkahelyi körülmények, a nem tisztázott elvárások, a túlterheltség, a munka-magánélet egyensúly felborulása, a rossz munkahelyi kapcsolatok akár a vezetővel, akár a munkatársakkal stb.

          A kezdeti fellángolást egy rohamos teljesítménycsökkenés követi általában, hiszen a kezdeti elvárások és a valóság ellentétbe kerülnek. Ez szorongást okozhat, ami miatt a munkavállalónál van, hogy egy újabb fellendülést lehet tapasztalni, még keményebben dolgozhat, hiszen megpróbálja bebizonyítani, hogy megváltozhatnak a körülmények, ha elég energiát fektet bele. Ha ezáltal sem múlik el az okozó tényező, akkor beállhat a teljes érdektelenség a munka és a munkatársak iránt is, s a munkatárs elérhet a teljes apátia szakaszába, ami által a teljesítmény alacsony szinten fog stagnálni.

A burnout megelőzése, kezelése

A jó hír az, hogy van megoldás a kiégésre!
Természetesen a legegyszerűbb, ha prevencióval kezdünk, s megelőzzük a burnout-szindróma kialakulását. A megelőzéshez és a kezeléshez is a legfontosabb a folyamatos kommunikáció. Érdemes tisztában lenni a munkahelyi elégedettség szintjével, s azokkal a pontokkal, ahol a munkavállalók esetleg elégedetlenek lehetnek. Ehhez fontos az olyan biztonságos légkör biztosítása, melyben a munkatársak elmondhatják, ha valami problémájuk van.

         Ha tisztában vagyunk a munkahelyi stresszt okozó tényezőkkel, akkor változtathatunk rajtuk, ha pedig külső tényező, amin nem lehet, vagy nehéz változtatni, akkor fejlesztéssel felkészíthetjük rá a munkatársainkat, akár coaching, akár tréning formájában. Érdemes lehet egyéni és csoportos fejlesztésben gondolkozni, hiszen ezek hosszútávon kellemesebbé teszik a munkahelyi légkört, jobb kommunikációt, s jobb teljesítményt okoznak. Nagyon fontos a vezetők érzékenyítése, fejlesztése a témával kapcsolatban, hiszen rengeteg kiégéshez vezető tényező rajtuk is múlhat.


Amennyiben burnout-szindróma jelei tapasztalhatók egy munkahelyen, érdemes szakembert bevonni, aki szervezetre szabottan képes a problémát feltárni és kezelni.

Miért egyre fontosabb a tudásmenedzsment napjainkban?





Napjaink változó világában egyre nagyobb versenyelőnyt jelenthet a folyamatos innováció a cégeknek. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos fejlődés szervezeti és egyéni szinten is. Az „élethosszig tartó tanulás” talán sosem volt annyira fontos, mint ma.

Mi is az a „tudásmenedzsment”, és hogyan segítheti elő a fent leírt folyamatos fejlődést?


A tudásmenedzsment (TM) a tudást és a munkahelyi tapasztalatokat vállalati tőkeként kezeli, ahol a szellemi javak üzleti értékként jelennek meg.

A TM segít felismerni azt, hogy a cégnek és az alkalmazottaknak milyen tudásra van szüksége a fejlődéshez, s összegyűjti ezt a tudást, majd rendszerezi. Fontos, hogy ehhez többnyire belső erőforrásokat használ, melyek csökkentik a költségeket. Ezután következik a megszerzett tudás elterjesztése, s az új, közös tudás létrehozása. Az egész megkoronázása pedig a tudás felhasználása a cég egyes területein.

A tudásmenedzsment bevezetése rengeteg hasznot termel, hiszen:

  • elősegíti a gyorsabb és hatékonyabb munkafolyamatokat,
  • segít időt megtakarítani, hiszen nem kell újra és újra elsajátítani ugyanazt a tudást
  • csökkenti a betanítás idejét és költségeit is
  • segít átörökíteni a szervezeti kultúra elemeit, s ezáltal növeli az elkötelezettségét
  • növeli az innovációt
  • segít elkerülni a redundanciát, hiszen láthatóvá teszi ha egy problémára valaki talált már megoldást a cégen belül
  • betegség, fluktuáció vagy nyugdíjazás esetén csökkenti a tudáskitettség jelenségét, ezáltal olcsóbbá válik a helyettesítés
  • a belső erőforrások használatával csökkenti a képzések árát
  • nem hagyja elveszni az értékes személyes tudást, segít feléleszteni a már elfeledettnek hitt információkat

Mire van szükség ahhoz, hogy sikeres tudásmenedzsmentet alakíthassunk ki?

A tudásmenedzsment tehát valódi szervezeti tanulást eredményez, aminek következtében a szervezeti működés, gondolkodás és kultúra is pozitív irányba változhat. Segít elkötelezni az alkalmazottakat, s ezen felül mozgósítja a kreativitást a magasabb haszon és innováció érdekében.

Egyperces személyiségteszt


Adj magadnak választ az alábbi 5 kérdésre, hogy megismerd a mindennapjaid legfőbb gátjai:

  • Tudod, hogy mi a legfőbb motivációd a céljaid elérésében?
  • Ismered a saját miértjeidet?
    Tudod, hogy miért foglalkozol épp azzal, amivel?
  • Aktívan foglalkozol a saját fejlődéseddel?
  • Szerinted példamutató módon élsz?
  • Elégedett vagy a személyes kapcsolataiddal?

Ha mind az öt kérdésre igen volt a válasz, akkor láthatóan jó irányba haladsz, csak így tovább! Akkor se csüggedj, ha volt nemleges válaszod, hiszen a változás első lépése a probléma felismerése!

A válaszok értelmezése:

1.         Tudod, hogy mi a legfőbb motivációd a céljaid elérésében?

Fontos, hogy felismerd mi az, ami igazán motiváló lehet számodra a mindennapokban akár a munkádban, akár a magánéletedben. Manapság egyre gyakoribb, hogy csak a külső motivációkkal foglalkozunk, mint a pénz és a különböző ajándékok, pedig a belső motivációk sokkal nagyobb energiákat képesek mozgósítani. Ha például valamit magáért az időtöltés élvezetéért csinálsz, mint például a hobbijaid, az kikapcsol és feltölt. Ezzel szemben amikor valami külső cél, például a másoknak való megfelelés mozgat, az gyakran fárasztó és unalmasnak lehet.

“Válassz olyan munkát, amit szeretsz, s egy napot sem kell dolgoznod az életedben.”

Konfuciusz

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, gondold át azt, hogy mi az, amit szívesen csinálsz, akkor is ha más dolgokhoz nincsen kedved. Ha megvan, hogy miért élvezed annyira ezt a tevékenységet, akkor máris közelebb kerültél a belső motivációdhoz.

2.         Ismered a saját miértjeidet? Tudod, hogy miért foglalkozol épp azzal, amivel?

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy mi az a mögöttes értékrendszer, ami a motivációdnak az alapja. Mindenkinek megvannak a saját prioritásai, kinek a családja, kinek a munkája a legfontosabb, van olyan, akit az önmegvalósítás éltet, s vannak olyanok, akiket valami egészen más. Ha tudod, hogy mi számodra a legfontosabb az életben, akkor ez egy olyan kapaszkodó lesz a mindennapjaidban, amihez mindig visszatérhetsz, s ezáltal sokkal magabiztosabb lehetsz, nőhet a stressztűrő képességed és könnyebben érheted el a céljaidat.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, gondold át, hogy mit látsz, ha a hosszútávú jövődre gondolsz. Hogyan képzeled el magadat 10 év múlva, s mi az, ami mindenképpen jelen lenne az életedben? Azok a dolgok, amik akár évtizedes távlatokban is fontosak számodra, összefüggésben állhatnak az értékrendeddel, hiszen az felnőttkorban már kevéssé változik. A jövőképed átgondolása tehát segíthet, hogy rálelj a miértjeidre.

3.         Aktívan foglalkozol a saját fejlődéseddel?

A mai változó világban szinte elengedhetetlenné vált az élethosszig tartó tanulás. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egész életedben az iskolapadban kell ücsörögnöd, de az igenis fontos, hogy felfedezd azokat a területeket, amiket érdemes fejleszteni. Ma már a munkahelyen is nagyobb hangsúlyt fektetünk a szociális és kommunikációs készségekre, mint a különböző szaktudásokra, így fontos időt szakítani ezek fejlesztésére. Ehhez elsőkörben szükségünk van egy alapszintű önismeretre, ami elengedhetetlen bármilyen fejlődési folyamathoz.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, akkor érdemes lehet átgondolnod, hogy mi az oka annak, hogy nem foglalkozol ezzel a kérdéssel. Mi a Vista Verdénél abban hiszünk, hogy a tudás életeket formál át, s utat mutat a sikerhez. Sokan az önfejlesztést egy probléma jelenlétével azonosítják, pedig ez nem feltétlenül jár együtt. A világ legjobb sportolói is folyamatosan fejlesztik magukat, de nem azért, mert valami nincs rendben velük, hanem pont ellenkezőleg. Azért hajtanak folyamatosan, hogy mindig a legjobbak között maradhassanak.

4.         Szerinted példamutató módon élsz?

Mivel az ember egy szociális lény, ezért legtöbbünket foglalkoztat, hogy mit gondolnak rólunk mások. Ha túl sokat foglalkozunk ezzel, s túl sok ember véleményére adunk indokolatlanul, az gátolhatja a mindennapjainkat. Az azonban fontos, hogy idősebb korunkban elégedettséggel tudjunk majd visszanézni az életünkre. Ehhez szükséges, hogy olyan életutat járjunk be, amelyet később példásnak értékelhetünk, s szívesen mesélünk majd róla az unokáinknak, hiszen ez azt jelenti, hogy büszkék vagyunk rá. A példamutató élettel tehát nem mások, hanem a saját elvárásainknak kell megfelelnünk.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, akkor érdemes átgondolnod, hogy mit tudsz azért tenni, hogy példamutató módon élhess. Fontos, hogy ne másoknak próbálj megfelelni, csakis magadnak!

5.         Elégedett vagy a személyes kapcsolataiddal?

A legtöbben emberek társaságában töltjük napjaink nagyrészét otthon és a munkahelyünkön is, így alapvető, hogy ápoljuk ezeket a kapcsolatainkat. Érdemes odafigyelni arra, hogy minőségi időt tölthessünk a szeretteinkkel, hiszen ha elégedettek vagyunk a személyes kapcsolatainkkal, akkor már félúton vagyunk a siker felé.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, akkor gondold át mely kapcsolataidra vonatkozik a kijelentést, s mikor lennél elégedett ezekkel a kapcsolatokkal. A cselekvés első lépése a célkitűzés.