Tudd meg hogy működsz, és helyezd új alapokra kapcsolataidat!
A tranzakcióanalízis és az énállapot modell
Mi a Tranzakcióanalízis? Eric Berne öröksége
A tranzakcióanalízis, rövidítve TA, Eric Berne amerikai pszichiáter által az 1950-es években kifejlesztett pszichológiai elmélet és terápiás módszer. Berne megfigyelte, hogy az emberek kommunikációja során gyakran változik a hanghordozásuk, testtartásuk és gondolkodásmódjuk, mintha különböző “személyiségek” váltogatnák egymást bennük.
A tranzakcióanalízis alapgondolata szerint minden ember alapvetően “oké”, vagyis értékes és képes a változásra. A problémák akkor alakulnak ki, amikor korai gyermekkori tapasztalataink alapján olyan döntéseket hozunk, amelyek felnőttkorunkban már nem szolgálják jól az érdekeinket.
Az énállapot fogalma és jelentősége
Az énállapot “gondolatok, érzések és viselkedésmódok összhangzó rendszere”. Minden énállapot meghatározott módon észleli a világot, másképp gondolkodik és érzi magát a különböző szituációk során. Fontos megérteni, hogy az énállapotok váltása, használata nem szerepjátszás – ezek valódi pszichológiai állapotok, amelyekben teljesen átéljük az adott gondolkodás mintákat és egyedi érzésvilágot alkalmazunk.
A három alapvető énállapot: Szülő, Felnőtt, Gyermek
Eric Berne háromféle énállapotot különböztetett meg, amelyek minden emberben megtalálhatók:
Szülői énállapot: Ez olyan, mint egy felvétel, amely a szülőktől és más tekintélyszemélytől átvett üzeneteket, szabályokat és az értékrendet meghatározó irányelveket tartalmazza. Amikor ebben az állapotban vagyunk, úgy gondolkodunk, érzünk és viselkedünk, mint azok a referenciaszemélyek, akiktől a mintát átvettük.
Felnőtt énállapot: Ez a “humán számítógép”, amely a jelen helyzet adatait feldolgozza, logikusan elemez és racionális döntéseket hoz. A Felnőtt énállapot az “itt és most” reakcióit képviseli, tényekre és realitásra összpontosít, meghallgatja az információt, és annak tartalma alapján, valamint a környezeti tényezők alapján, a lehetőségeket mérlegelve, adaptívan reagál.
Gyermeki énállapot: Amikor ebben az állapotban vagyunk, úgy viselkedünk, érzünk és reagálunk, mint az a gyermek, aki egykor voltunk. Itt található minden érzelmünk, kreativitásunk, spontánságunk, de félelmeink és traumáink is megjelennek ebben az énállapotban.
Az OK-OK keret használata
Az OKé-OKé keret alkalmazásának célja az, hogy a kommunikáció során a résztvevők kölcsönösen tiszteletteljesen viszonyuljanak egymáshoz, miközben rugalmasan alkalmazkodnak az adott helyzethez. Az alábbiakban bemutatjuk az alkalmazás főbb lépéseit:
- Az Én-állapotok felismerése
A kommunikáció során fontos felismerni, hogy mely én-állapotból származik az üzenet. Például:
- Egy kritikai Szülői üzenet esetén érdemes Felnőtt én-állapotból válaszolni, hogy elkerüljük a konfliktust.
- Pozitív módok Integrálása
A Felnőtt én-állapot képes integrálni a Szülői és Gyermeki pozitív módokat:
- A Szülői irányító mód segíthet strukturált döntések meghozatalában, értékítéletben.
- A Gyermeki kreativitás ösztönözheti az innovációt, a gátló félelem csökken.
- Rugalmasság
A kommunikációs stílus rugalmas alkalmazása lehetővé teszi, hogy a beszélgetés során igazodjunk a másik fél igényeihez vagy érzelmi állapotához, adaptívan viszonyuljunk a kibontakozó eseményekhez, ezzel is jelezve a másik fél felé, az együttműködési szándékunkat.
- Konfliktuskezelés
Az Oké vagyok hozzáállás segít elkerülni a negatív tranzakciók kialakulását, ami jellemzően azért tud elindulni, mert az adó félnek van egy elvárása, ami predesztinálja a beszélgetés stílusát. Például a kritizáló, irányító Szülőt vagy lázadó Gyermek énállapotból indított kommunikáció a legtöbb esetben, nem konstruktív, ezért ezek konfliktust okozhatnak.
Példák az OK-OK keret alkalmazására
Üzleti kommunikáció
Egy tárgyalás során:
- A Felnőtt én-állapotból érkező kérdések objektívek lehetnek („Milyen megoldást javasolsz?”.
- Ha a másik fél kontrolláló, irányító Szülői módot használ („Ez így nem fog működni, jobb, ha újrakezded az egészet!”), érdemes Felnőtt én-módban maradni és nyugodtan érvelni.
Személyes kapcsolatok
Egy családi vita során:
- Ha valaki lázadó Gyermeki módot használ („Miért kell mindig nekem csinálnom mindent, neked nincs kezed?”), válaszoljunk támogató Szülői módon („Segítek neked, amint ezt befejeztem. Vagy Nekem most más feladatom van, de ha van javaslatod, szívesen meghallgatom.”).
Az OK-OK keret alkalmazása számos előnnyel jár:
Hatékony kommunikáció:
- Segít elkerülni a félreértéseket és javítani az együttműködést.
Kapcsolatok építése:
- Támogatja az őszinte és tartós kapcsolatok kialakítását.
Konfliktuskezelés:
- Csökkenti a negatív interakciókat és elősegíti a megértést.
Egogram Teszt – Feladatleírás
Az egogram egy önismereti teszt, amely segít feltérképezni személyiséged különböző részeit az Eric Berne-féle tranzakcióanalízis modellje alapján. A teszt 24 állítást tartalmaz, amelyekre az alábbi skála szerint kell válaszolnod aszerint, hogy mennyire jellemző rád az adott állítás:
Kérlek, minden állításra válassz egy számot (1–5) a saját megítélésed szerint! Nincsenek jó vagy rossz válaszok, a cél az, hogy minél őszintébben tükrözd saját viselkedésedet, érzéseidet.
Fedezd fel uralkodó énállapotodat az egogram teszt segítségével!
Szeretnéd jobban megismerni önmagad, párod vagy munkatársaid működését megérteni? Hatékonyabbá tennéd a kommunikációt és az együttműködést, elfogadóbb szeretnél lenni? Próbáld ki az Egogram tesztet, amely rámutat a működésed mozgatórugójára!
Mit tudsz meg a teszt kitöltése után?
Az egogram arra szolgál, hogy láthatóvá tegye, milyen mértékben és milyen arányban használjuk a különféle én-állapotainkat (például a gondoskodó vagy kritikus szülői mintákat, a racionális felnőtt működést, vagy a játszani és szabadon megélni vágyó gyermeki részeinket). Aki kitölti a tesztet, az bepillantást nyer abba, hogy a személyisége mely aspektusai kerülnek előtérbe a mindennapok során, és melyek maradnak háttérben. Ez az önismeret lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsük saját viselkedésünket, sérelmeinket vagy erősségeinket, és adott esetben egyensúlyt teremthessünk a különböző én-részek között. Az így kialakuló önreflexiós folyamatban tudatosabban irányíthatjuk a viselkedésünket: felismerhetjük, mikor lépünk át egy destruktív mintába, és hogyan tudunk rugalmasabban, kiegyensúlyozottabban reagálni. A teszt tehát egy térképet nyújt a személyiségünk „belvilágához”, melynek segítségével finomhangolhatjuk a kapcsolatainkat és a belső működésünket.
Kérlek olvasd el a kérdéseket alaposan, és válaszolj rá gyorsan, ne gondold túl, hallgass az ösztöneidre.
Egogram Teszt
Feladat: Értékeld az alábbi állításokat egy 1–5-ig terjedő skálán!
egyáltalán nem jellemző
kissé jellemző
közepesen jellemző
nagyon jellemző
teljes mértékben jellemző
Az énállapotok megismerése, az eredmények kiértékelése
1. Irányító vagy Kritikus Szülő – amikor irányítunk és ítélkezünk
A Kritikus Szülő énállapot a szabályok, elvárások és normák őrzője. Amikor ebből az állapotból működünk, hajlamosak vagyunk kritizálni, irányítani és elvárásokat támasztani mások felé. Ez az énállapot gyakran “kellene” és “muszáj” kifejezéseket használ.
Pozitív megnyilvánulásai: határok kijelölése, védelem nyújtása, normák fenntartása, vezetés.
Negatív megnyilvánulásai: túlzott kritika, kontrolláló viselkedés, türelmetlenség, merevség.
Párkapcsolatban: Egy kiegyensúlyozott Kritikus Szülő szint hasznos a család védelmében és a praktikus döntések meghozatalában. Túl magas szint, túlhasználat esetén azonban konfliktusos, kritikus légkört teremt, a másik félet ignorálja, ingerülten ledominálja.
2. Gondoskodó szülő – a törődő, védelmező oldal
A Gondoskodó szülő énállapot a támogatás, gondoskodás és védelem forrása. Ez az állapot törődést mutat mások iránt, segíteni akar és támogatást nyújt.
Pozitív megnyilvánulásai: empátia, támogatás, gondoskodás, bátorítás.
Negatív megnyilvánulásai: túlvédés, függőség kialakítása, mások infantilizálása, ezzel a személyiségjegyeinek elnyomása, gyereknevelésben, párkapcsolatban munkakörnyezetben, a másik félben önállótlanságot kiváltó működés.
Párkapcsolatban: Egészséges szinten érzelmi biztonságot és támogatást nyújt. Túl magas szinten azonban függő kapcsolati dinamikákat hozhat létre.
3. Felnőtt – a racionális, itt-és-most reakciók
A Felnőtt énállapot a logika, racionalitás és problémamegoldás központja. Ez az állapot tényekre összpontosít, objektíven értékel és közvetlenül kommunikál.
Jellemzői: logikus gondolkodás, tényeken alapuló döntések, objektív értékelés, rugalmasság.
Párkapcsolatban: A Felnőtt énállapot kulcsfontosságú a konfliktuskezelésben és a konstruktív kommunikációban. Lehetővé teszi a Felnőtt-Felnőtt típusú beszélgetéseket, ahol mindkét fél egyenrangú partnerként vesz részt. Alá-fölé rendeltséget nem használja, pozíció alapú, vagy hatalmi játszmákat nem indít, és nem támogatja, ha a másik fél ezt alkalmazza.
4. Szabad Gyermek – kreativitás és spontán működés
A Szabad Gyermek énállapot a spontánság, kreativitás és öröm forrása. Ez az állapot természetes, autentikus érzéseket fejez ki és élvezi az életet.
Pozitív megnyilvánulásai: játékosság, kreativitás, felszabadult öröm.
Negatív megnyilvánulásai: impulzivitás, önzőség, felelőtlenség.
Párkapcsolatban: Nélkülözhetetlen a romantika, szórakozás és közös öröm megéléséhez. Túl alacsony szint komoly, örömtelen kapcsolatot eredményez. Túlhasználata komolytalanság érzetet kelt a másik félben.
5. Alkalmazkodó Gyermek – megfelelési kényszer és félelem
Az Alkalmazkodó Gyermek énállapot a megfelelési vágy, bűntudat és félelem forrása. Ez az állapot kerüli a konfliktusokat és igyekszik megfelelni mások elvárásainak.
Jellemzői: megfelelési kényszer, bűntudat, szégyen, konfliktuskerülés.
Párkapcsolatban: Túl magas szint egyenlőtlen erőviszonyokat és egészségtelen dinamikákat hoz létre. Azonban mérsékelt szinten segít a kompromisszumkészségben és az együttműködésben.
6. A Dacos Gyermeki Énállapot
Mi az a dacos gyermeki énállapot?
A dacos gyermeki énállapotban ez az a részünk, amely tiltakozik, ellenáll, visszautasítja a szabályokat, vagy éppen szembeszáll a tekintéllyel. Sok esetben a verbális ellenállás mellett, megcsinálja amit mondanak neki.
Jellemzők
- Ellenállás: Nem fogadja el a külső utasításokat, szabályokat.
- Lázadás: Tudatosan vagy ösztönösen ellentmond, gyakran dacból cselekszik.
- Düh, frusztráció: Gyakran jelenik meg benne harag, sértettség, igazságtalanság érzése.
- Provokáció: Szeret provokálni, „visszabeszélni”, próbára tenni a határokat.
- Függetlenségre törekvés: Erősen vágyik az önállóságra, szabadságra.
Tipikus megnyilvánulások
- „Nem fogom megcsinálni!”
- „Miért kell mindig azt csinálni, amit mondanak?”
Párkapcsolatban: Túl magas szinten működtetett dac, konfliktusos dinamikát hoz létre. A a kompromisszumkészség és a szabad akarat igényének egyensúlya, nem alakult ki kisgyermekkorban és ezért önmaga feladásának éli meg a felnőtt, ha nem állhat ellen. Ez a folyamatos ellenállás a másik félben, lelki fáradtságot, ingerültséget idézhet elő.